A kezdődő memóriagondokkal küzdő idősebbek számára jótékony hatása lehet a rendszeres meditációnak. Azaz  a nepáli és tibeti gyógyítók által is használt energetikai gyógyítás és meditáció, valamint a joga és egyéb memóriafejlesztő tréningek mindenképpen eredményesek lehetnek. Hogy miért? Azt egyelőre senki sem tudja pontosan. 

Kutatók 25 idősebb személyt kísértek figyelemmel, akik enyhe memóriaproblémákra és időnként lelassult gondolkodásra panaszkodtak, amelyek a demencia előjelei lehetnek. A 12 héten át tartó megfigyelés során az alanyok egy része meditációs és jógagyakorlatokon vett részt, a többiek pedig memóriajavító tréningen, amely során különféle stratégiákat sajátítottak el a feledékenységük ellen. A kutatás végén végzett felmérésekből kiderült, hogy bár mindkét csoport tagjainál javult az emlékezet, a meditációt is végző csoportnál nagyobb mértékű javulás volt kimutatható a vizuális-térbeli memória terén, emellett esetükben a depressziós és szorongásos tünetek is csökkentek.

A kutatásban részt vevő dr. Helen Lavretsky, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem pszichiátriai tanszékének professzora úgy véli, számos oka lehet annak, hogy a meditáció miért képes javítani az emlékezetet, az egyik például az, hogy segítségével enyhül a szorongás mértéke, így az ember kevésbé görcsöl rá arra, hogy eszébe jusson valami. MRI segítségével azonban az is kimutatható volt, hogy a meditáció az emlékezésben részt vevő bizonyos agyi területek közötti kapcsolatokra is pozitív kihatással volt.

Lavretsky ugyanakkor hozzátette, hogy egyéb tevékenységekkel, például testmozgással, mentális vagy társas aktivitásokkal szintén karbantartható az ember agya, a lényeg az, hogy mindenki találja meg a neki leginkább tetszőt, aki akar, meditáljon, aki akar, sétáljon, aki akar, fejtsen keresztrejtvényt.

Aki végül a jóga mellett dönt, mindenképpen alaposan nézzen utána, milyen órára iratkozik be, hiszen vannak olyan jógatanfolyamok, ahol kifejezetten megerőltető gyakorlatok vannak, idősebbeknek ezek helyett inkább olyat érdemes keresni, ahol a meditáción van a hangsúly, nem a bonyolult testhelyzeteken.

A vizsgálat további részleteiről a Journal of Alzheimer’s Disease című lapban olvashatnak az érdeklődők.

Forrás:http://estiujsag.hu/