SZUROKFŰ - Közönséges szurokfű, Origanum vulgare L. subsp. vulgare

Köhögéscsillapítónak, hörgő- és hangszalaggyulladás, rekedtség esetén használjuk. Étvágyjavító, görcsoldó, antiszeptikus, élénkítő, köptető, emésztést könnyítő, epehajtó, valamint gyenge vizelethajtó és izzasztó hatása is van. Székrekedést szüntet. Reumát, köszvényt kezelhetünk vele.

Gyógyteát forrázással készítünk belőle. Torokgyulladásra nem szabad melegen inni, a 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntött 1 teáskanál szurokfüvet legalább 15 percig fedő alatt kell tartani, és ekkor leszűrni. Még 10-15 percig hűlni kell hagyni, és az ilyen langyos teával jó mélyen hátrahajolva gargarizálni kell, csak azután lenyelni. Étvágyjavításra is használható, ilyenkor elegendő napi egy csésze reggeli előtt. Idegnyugtatásra az esti lefekvés előtt egy fél órával igyanak meg belőle egy csésze teát. Reumára napi egy csészével kell inni étkezések között, külsőleg pedig borogatni lehet vele.

Gyógybort is készíthetünk belőle. 50 gramm virágos hajtást egy liter fehér borban áztatunk 10 napig. Leszűrjük, napi 3 x fél decit iszunk belőle. Étkezés előtt étvágyjavító, étkezés alatt vagy után emésztést könnyítő, étkezések között élénkítő hatása van.

A majoránnához hasonló íze miatt a száraz herbáról lemorzsolt levelek és virágok fűszerként is használhatóak. Innen ered egyik népies megnevezése, a vadmajoránna.

Külsőleg reumás fájdalomra vagy “elfeküdt nyakra” borogatásként: friss, összezúzott leveleket vászon közé teszünk, egy forrásban lévő vízzel teli edény felfordított fedőjére helyezzük, úgy melegítjük. Ha már elég meleg, a fájdalmas testrészre helyezzük. Bedörzsölésre használhatjuk teáját, illóolaját is.

Várandósság idején kerülni kell fogyasztását. Túlzott használata izgatja a bőrt, a nyálkahártyát, az egész szervezetet, ezért gyermekeknek nem ajánljuk. Illóolaja belsőleg nem használható (ez minden illóolajra érvényes)!

A közönséges szurokfű honos Eurázsiában, a Mediterráneumban, hazánkban helyenként tömegesen fordul elő. Virágzása júliustól szeptemberig, megfigyelések szerint esetenként októberig tart. A drog illóolajakat, cserzőanyagot, flavonoidokat, gyantát, tartalmaz.

Az antikvitás óta ismeri az emberiség. Dioszkoridész étvágyjavításra használta. A középkorban boszorkányokat és démonokat üldöztek vele. Szent Hildegard leprásoknak ajánlotta. Kínában láz, hányás, hasmenés, sárgaság és viszketéses bőrbetegségek gyógyítására használják évszázadok óta. Méliusz Juhász Péternél gyopár, varga majoránna, vargák füve néven szerepelt már a XVI. században.