Az írásban (A cikk itt olvasható) van egy kicsi hiba, mely naggyá nőhet.
 A Lélek és Szellem két különböző dolog. Az érzelmek, ösztönök és állandóan változó vágyak létre hozója ugyanis a Lélek.
 A Szellem két részből tevődik össze: Xin (Tűz jellegű) és Yi (Víz jellegű) Szellem alkotja.
 Ezek közül a Xin állandó változásban van a Yi viszont a Nyugalom és a Bölcsesség.
 A Lélek az állatoknak is sajátja. Legkifinomultabb Lélekkel a nagy emberszabású majmok bírnak.
 A Szellem csak és kizárólag az ember sajátja. Általa teremthet kapcsolatot a Mennyel és emelheti fel gondolatait és Szívét az Égig.
Ezekből következik, hogy nagyon különböző a Lélek a Szellemtől. A Lélek a Szellem utasítására jön létre és irányítja a Testet ha az ember az Eredeti állapotban van.
Mind a Lélek, mind a Test tehát kivetülés és alapvető szülője a Szellem.
 A Xin létre hozza az érzelmeket, ösztönöket, múló gondolatokat és rövid távon irányítja a Testet.
 A Yi létre hozza a szellemiséget, a maradandó gondolatokat, mindazokat az elképzeléseket, melyek nem változnak az emberben és hosszabb távon irányítja a Test maradandóságát és az ember Éggel való kapcsolatát.
Ha tehát valaki a nyugalom szigetét kívánja önmagában megteremteni, akkor a Yit kell erősítenie magában, hiszen ez az egyedüli változatlan rész az emberben.
 Ha ez megerősödik, lehűti, nyugalomra bírja  a Xint és az ember megnyugszik, a Szervei közti összhang megteremtődik és dialektikus egyensúlyban marad, mivel a környezet változásaihoz hajlékonyan, törés nélkül alkalmazkodik.
 Ha a Xin marad az erősebb, akkor az ember érzelmeinek változásai újabb és újabb vihart kavarnak bensőjében. A megrekedt érzelmek Tűzzé alakulnak és száz baj forrásaivá válnak.
Ez a titka a a belső békének és végső soron a "halhatatlanságnak" is.
Ha a Xin marad az úr az életünkben, akkor az állandó változásban lévő érzelmeink lehetetlenné teszik a mély béke, kiegyensúlyozottság, megnyugvás és egészség kialakulását. Ezeken felül lehetetlenné válik az ember felemelkedése. Meditációi, QiGong gyakorlatai hiába valóakká, esetleg önveszélyesekké válnak. Ilyen állapotban az önzés megakadályozza a tiszta Erény kialakulását és elfedi az igazi Utat.
Az élethossz megrövidül a Szellem ragyogása alább hagy, az ember mindinkább testi állapotának fogjaként viselkedik. A Szellem önmagába zárul és a Földön és a testiségben reked. Ez az állapot az élőhalottak állapota, hiszen elvesztették a kapcsolatukat Eredeti, változatlan önmagukkal és az Éggel is.
 Az élénk érzelmi élet tehát bármennyire vonzónak is tűnik a vermek és csapdák útja. Az embernek a kiegyensúlkyozottságra kell törekednie az által, hogy Yi Szellemét erősíti és azokat az érzelmeit, amelyek ezzel ütköznek, szélnek ereszti, figyelmen kívül hagyja.
 Mikor a Yi felemelkedik, ragyogóvá válik, megnyugtatja a Xint és lehetővé teszi a Meditációs gyakorlatok végzését.
E nélkül a folyamat nélkül az ember eltéved saját érzelmeinek útvesztőjében.
 Tudnunk kell, merre tartunk és mik a maradandó értékek, melyekhez akkor is ragaszkodunk, mikor érzelmeink ellent mondanak. Ez a gyakorlás kitartóvá, nyugodttá, békéssé, kiegyensúlyozottá tesz bennünket Szellemi, Lelki, Testi szinten egyaránt. Ez az Értelem és a Szellem útja, mellyel kikerülhetjük az önbecsapást és a veszélyes Lelki jelenségek által kialakított csapdákat, esetleg más szellemiségek rontó befolyását.
Az embernek tehát törekednie kell a legnyomorúságosabb lelki viharok közepett is a Végső Igazsághoz való rakaszkodásra és a legcsodálatosabb érzelmi élmények átélése közben a "hideg fej" megtartására.
 Ez mostani életünkben nem divatos, hiszen az érzelmek és ösztönök maradéktalan kiélésének időszakát éljük, ám mégis ez az igaz Út és csak ez óvhat meg attól minket, hogy mint "tollpihe a szélben" éljük le életünket, állandó feszültségben, gyengeségben és élettragédiák közepett...
Sok sikert kívánok ennek gyakorlásához!
SiHing Hou