Nagyon érdekes olvasmány

Válasz

Dr. Hagiwara, japán professzor rákos beteg lett és kielemzett minden összetevő vonatkozásában, minden zöld növényt, s így a gabonák füveit is. Toronymagasan a leg értékesebb az zöld árpafű volt. Értékesebb volt a tönkölybúza-fűnél is! Ezért a professzor mindíg frissen préselte magának a zöldárpafű levét és meg is gyógyult a rákból!!!
A tönkölybúzafű is értékes! Sokkal értékesebb, mint a sima búzafű és sajnos mégis a sima búzafű és a sima búzafűlé van forgalomban. A sima búzafűnek olyan magas a kálium tartalma, még akkor is, ha bio minőségű, hogy a gyakori fogyasztása, ha nem ellensúlyozzák a magas kálium tartalmát patikában kapható tiszta NaCl-el, akkor kálium-mérgezést okoz, ami szívmegállást idéz elő, még fiatal, erős embereknél is. Tünetei: tetániás görcs a szájnál (ez miatt nem lehet mesterséges légzést adni, szájon keresztül!!), és a szájszélek felhólyagosodása.
A tönkölybúzafűnek is magas a káliumtartalma, tehát azt is, mint minden zöld növény levét (beleértve a zöldárpafű levét, vagy porát is) meg kell sózni tiszta patikai sóval ( NaCl), ugyanis a kereskedelmi forgalomban nem lehet tiszta sókat kapni, s nem véletlen, hogy infúzió adásnál is tiszta patikai sót adnak a desztillált vízhez!
Én gyógyítóként két okból is a zöldárpát szoktam ajánlani! Az egyik Dr. Hagiwara esete és kutatása. A másik pedig az, hogy a zöldárpafű levéből liofiziálással alacsony hőmérsékleten eltávolítják a víztartalmat és így lesz belőle zöldárpa por. A zöldárpa por jól szállítható, jól tárolható, jól adagolható (én a szendvicseimre, olajos kenyereimre, kiszedett ételeimre -főleg zöldfőzelékek- is szoktam szórni) és desztilláltvíz hozzáadásával ugyanolyan friss levet tudunk készíteni, mintha akkor préseltük volna le.
A tönkölybúzafűlénél és a zöldárpafű lénél is értékesebb a kicsírázott lenmag. Linom néven árulják a lenmagcsír port, amelynél szintén liofiziálással eltávolítják a vizet és por formában jól tárolható, jól adagolható bármihez. Jó még a kicsírázott árpa pora is (aktív árpa por néven van forgalomban), amely értékesebb még a zöldárpafű poránál is. Igazából akkor lehet nagyon értékes és nyers táplálékokat, italokat készíteni, ha pl. a lenmagcsíra port, a zöldárpa port és az aktív árpa port öszekeverjük és desztilláltvízzel italt készíthetünk belőle. Én még szoktam hozzá tenni virágport, kevés mézet, vagy méhpempőt, őrölt lícium port, kevés szárított parlagfű-port (igen nem tévedés, őssejttermelést fokozó hatása van!!) és így egy tápanyagokban és egyéb vital-anyagokban gazdag italt kapunk belőle. Csak ezen el lehetne élni!!! Van úgy, hogy ezeket a porokat nem vízzel, hanem hidegen sajtolt szőlőmag, dióbél, bio szója, stb olajokkal keverem össze masszává és főtt kölessel, hajdinával, barnarizzsel, vagy éppen tönköly-, vagy rozskenyérrel fogyasztom. Kiváló energiákat ad reggeli formában a napi feladatokhoz, s ráadásul kevés is elég belőle és nem is hizlal.
Biolaci

Válasz