A Taoizmus életigenlő  filozófia, életszemlélet. Azt tanítja, hogy minden eléd kerülő helyzet, azért került eléd, hogy valamit tanulj belőle.
Ezt szemlélteti egy festmény is. Az ecetkóstolók!

Három embert látunk egy ecetes dézsa körül álldogálni. Mindhárman belemártják ujjukat az ecetbe és megkóstolják. Mindhárom arc más-más véleményt tükröz. És mivel a festmény allegória, tudjuk, hogy nem holmi közönséges ecetkóstolókat látunk, hanem Kína Három Tanítómesterét, és az ecet, amit nyalogatnak, az Élet Esszenciája. A három mester K'ung Fu-ce (Konfucius), Buddha és Lao ce. Az első arc savanyú, a második keserű, de a harmadik arcon mosoly ül.

Konfucius azért vág savanyú képet, mert ő csakis a realitásban gondolkodik. Szerinte a világ nem szubjektív, hanem objektív. Számára igen savanyúnak tűnhetett az élet. Ő a tiszta racionalizmust jelképezi életével és filozófiájával. A tisztelet, a hűség, a rend, szerinte nem működhet szívből, csakis pontosan meghatározott szabályok leírásával és azok betartásával és betartatásával.

A festmény második alakja Buddha. Ő roppant keserűnek érezte a földi létet, telis-tele érzelmi kötelékekkel és vágyakkal, amelyek szenvedésbe torkollnak. A világot egyetlen nagy kelepcének látta, ahol minden csak káprázat, és minden teremtmény a gyötrelem örökké forgó kerekei között küszködik. Hogy békére leljen, a buddhista előtt (legalábbis szerinte) egyetlen út áll: felülemelkedni ezen a "porvilágon" és eljutni a Nirvánába, a "szélmentes országba". Habár az alapjában véve optimista kínaiak jól átgyúrták az Indiából áttelepített buddhizmust, a jámbor buddhista mégis úgy találja, hogy a Nirvánához vezető utat ugyancsak akadályozza a mindennapi létezés keserű szele.

Lao Ce azért mosolyog mert az ecet savanyú. Pont olyan amilyennek lennie kell. Ha nem lenne a kész ecet savanyú az lenne a baj. Lao ce szerint az ember mindenkor megtalálhatja azt a harmóniát, amely a kezdet kezdete óta fennáll az Ég s a Föld között, de ehhez nem az-az út vezet, amely a konfuciusi szabályokon alapszik. Mint ahogy ezt Az Út és Erény Könyvé-ben, a Tao Te King-ben kinyilatkoztatta, a föld voltaképpen az ég visszatükröződése, és nem az ember, hanem a saját törvényei irányítják. Ezek a törvények a távoli bolygók forgására éppúgy kihatnak, mint az erdei madarak és a tengeri halak életére. Lao ce szerint minél több ember üti bele az orrát a természet egyensúlyába, annál inkább felborul a harmónia. Minél több az erőszak, annál nagyobb a baj. Hisz mindennek megvan a saját belső természete - akár nehéz, akár könnyű, akár nedves, akár száraz, akár gyors, akár lassú -, amit nem lehet "megerőszakolni", mert abból csak baj származik. A harc elkerülhetetlen, ha valamire kívülről kényszerítenek absztrakt és önkényes szabályokat. És ekkor lesz csak igazán savanyú az élet.

Lao ce szerint a világ nem kelepce, hanem bölcs tanítómester, akinek a leckéit éppúgy jó lesz megtanulnunk, ahogyan törvényeit is követnünk kell. És akkor minden jól megy majd. Lao ce nem azt tanácsolja, hogy emelkedjünk a "porvilág" fölé, hanem azt, hogy egyesüljünk a "világ porával". Azt, amit minden égi és földi dolog mögött működni látott, elnevezte tao-nak, "az Út"-nak. Tanításának egyik alapelve volt, hogy a Világmindenségnek ezt az Útját nem lehet méltóképpen szavakkal leírni, mert az egyaránt sértené az Út korlátlan hatalmát és az emberi elmét is, amely megkísérelné megtenni azt. Az Út lényege mégis érthető, és azok értik meg leginkább, akik legtöbbet törődnek vele és az élettel, amely elválaszthatatlan tőle.

Mi az ecetkóstolók üzenete? Az, hogy hozzáállásunk az élethez meghatározza, milyen életet élünk. Vághatunk hozzá savanyú, keserű de mosolygós arcot is.

A Taoista tisztában van képességeivel és adottságaival, és ezt előnyére tudja fordítani, nem bánkódik miatta és nem más akar lenni mint az, ami. (pl szerintem egy nőből kiváló agysebész vagy szemsebész lehet az apró precíz kezei miatt, de tapasztalatból mondom, hogy fogorvnak, aki fogat húz nem igazán nyerő a fogorvosnő)

A P’u jelentése a kínai írásban a „Faragatlan Tönk”. Ez azt jelenti, hogy „a dolgok a maguk természetes állapotukban” vannak. Jelentése még a természetes, egyszerű, tiszta, becsületes.

A Taoista ideál a csendes, higgadt, „faragatlan rönk” aki nem bonyolítja túl a dolgokat, ezért spontán a cselekedeteiben.

A Taoista próbálja a dolgokat összességükben látni, és nem veszik el, a részletekben. (A nyugati orvoslás már régen elveszítette az embert és csakis, a szerveket látja.)

Nyáron nyaralok, télen telelek. A Taoista tisztában van a lehetőségekkel, és cselekedeteivel alkalmazkodik a helyzethez.

A Taoista igyekszik elsajátítani az önismeretet. Szereti magát, és elfogadja, ezért van önbecsülése, és önbizalma. Rendelkezik a gondolkodás képességével, de hallgat megérzéseire.

Vu Vey jelentése nem cselekvés. Azt jelenti, hogy tolakodás, támadás, Énkultusz nélkül cselekedjünk. A nyugati embernek a nem cselekvés lustaságot jelenthet. A keleti embereknek viszont azt jelenti, hogy ne szálljanak szembe a természet erejével és a természet törvényeivel. Jó példa a Vu Vey elvre a szélben lévő fűszál. A fűszál rugalmas, enged a szélnek és elhajlik. Aztán a szél elmúltával felegyenesedik. A fa merev ellenáll a kis szélnek de a nagy szél kidönti.

A Vey Vu Vey a cselekvés nélküli cselekvés. Európaira fordítva azt jelenti, hogy nem akarunk valamit erőlködve csinálni. A jelenleg is élő, legöregebb Taoista mester azt nyilatkozta a hosszú élettel kapcsolatban, hogy minden, ami a testet vagy a szellemet megerőlteti az lerövidíti az életet. Ezért ő sosem tesz ilyet. Azonban minden nap gyalogolt egy csomó kilométert. A fiatalok, akik el akarták kísérni a sétára, sosem bírták tartani a tempót. (ebből is látszik, hogy a nem cselekvés nem lustaságot jelent.) Megint csak a harcművészetekből merítve példát: a támadó minél nagyobb lendülettel támad annál könnyebb kibillenteni az egyensúlyából és ellökni. Ilyenkor nem a saját energiánkkal végezzük a dobást, hanem az ellenfél energiáját vezetjük tovább. A Vey Vu Vey önkéntelen cselekvéssé válik a gyakorlás során. A mester mindig csak a legyőzött ellenfele felett gondolja végig mit is csinált.

A Taoista a jelenben él. Számára mindig a most számít. Tisztában van múltjával, sejti a jövőt, de a hangsúlyt mindig a jelenre teszi. A nyugati ember, elmegy a boltba vásárolni. Autó vezetés közben, azon gondolkodik, mit kell vásárolnia. Vásárlás közben azon gondolkodik mit fog főzni vacsorára. Főzés közben kikérdezi a gyermek leckéjét. Mivel nem arra koncentrál, amit éppen csinál, ezért autóvezetés közben összetöri az autót, vásárlásnál elfelejt venni valamit, főzéskor kifut az étel.

A Taoista mesterek legmagasabb fokon a vízhez lesznek hasonlatosok. A víz mindig kitölt minden rendelkezésre álló teret. Ellenállás nélkül folyik mindenhova. Megkerül minden akadályt. Alkalmazkodik.

A Taoista jól érzi magát a bőrében és boldog. Ott akar lenni, ahol épp van. Nem rohan, nem pont másra vágyik, mint ami épp van. Elégedett. Elérhető célokat tűz ki maga elé, olyanokat amelyeket képes elérni. Céljait felossza napi adagokra, így minden nap képes jóleső elégedettséggel lefeküdni.

A nyugati ember állandóan időt akar spórolni, pedig időt csak eltölteni lehet nem megspórolni. Példaként had említsem meg Amerika egyik nagy kedvencét az utcai hamburgeres bódét. Menetközben esznek az emberek, a kipufogófüstben készített, mindenszempontból egészségtelen ételeket és azt gondolják ezzel idő spórolnak meg. Pedig ennek az életmódnak súlyos emésztőszervi következményei lesznek. Ami pedig nagy időpocsékláshoz vezet. Az időtöltésnek kétféle módja van az ostoba és a bölcs időtöltés.

Az Út tanításában az egyik legfontosabb, annak megértése, hogy nem a cél a fontos hanem maga az ÚT. Ez azt jelenti, hogy élvezni kell a folyamatot és nem csupán az elért célt.

A Tao azt tanítja: „Boldog akarsz lenni? Kezd azzal, hogy megbecsülöd magad, és azt amid van. Szerencsétlen akarsz lenni? Kezd azzal, hogy elégedetlenkedsz.”

A Semmi fogalma is nagyon fontos. A semmi a Taoistának mindig valami. Valaminek a lehetősége. A tudat kiürítése, a gondolatok elcsendesítése révén születnek legjobb ötleteink.

Most, hogy a végére értünk, talán már te is látod milyen is a kedvenc IZMUSOM. Én leginkább Taoistának vallom magam és próbálom elsajátítani a mindennapjaimban a Tao bölcsességét.

Lehet hogy te is Taoista vagy, csak eddig nem tudtál róla???

Igen meglehet. Talán ez az egyetlen életfilozófia, aminél ez előfordulhat!