A betegségek megnyilvánulásai, észlelése és orvos elébe kerülése között van egy hosszabb-rövidebb időszak, amit lappangási időnek nevezünk. Ahhoz, hogy egy szerv vagy szerv együttes, esetleg az egész szervezet megbetegedjék, bizonyos időnek kell eltelnie. A szervezet megpróbálja visszaállítani a megbillent pszichoszomatikus egyensúlyt, s ha nem sikerül, akkor betegségtüneteket okozva figyelmeztet, hogy baj van. A baj oka legtöbbször a boldogsághormon hiánya.

A boldogsághormon szerepe az ember életében

A teremtő elme úgy alkotta meg a földön lévő élőlényeket, hogy a több ezer hormon között egy vezérlő hormont, az úgynevezett boldogsághormont építette be az agy limbikus rendszerébe. A boldogsághormon a hipokampuszban képződik, s hatására az élőlények vérében ózon szabadul fel, s a keszonbetegséghez hasonló, lebegő, kéjérzet alakul ki, mely a test és lélek boldogság-érzetét váltja ki. Ez egy semmihez nem hasonlítható, lebegő érzés.

A boldogsághormon állandóan ismétlődő felszabadulása, képződése stimulálja a testet és a lelket. Napi sokszori, többszöri átélése, újra és újra megerősíti az élőlényekkel, hogy ezért érdemes élni. Normális környezetben, optimális körülmények között az élőlények boldogok, örömérzetük van.

A boldogsághormon képződésének akadályai

            A boldogsághormon képződését elindíthatja a legelemibb dolog: a szeretkezés által kiváltott kéjérzet. Ez alapvető Ösztön, melyet a teremtő elme azért plántált az élőlényekbe, hogy vérükben legyen a szaporodás ösztöne. További boldogsághormon képződést vált ki az ismétlődő sikerélmény. Sikerélmény a munkában, tanulásban, környezettel való kapcsolatban, párkapcsolatban, tanulásban, sportban, vetélkedésben, stb. Sikerélményt vált ki továbbá: az olvasás, tv nézés, videózás, számítógéppel való játék, munka, stb. Boldogsághormont szabadít fel az önfeledt szórakozás, tánc, éneklés, borozgatás, baráti beszélgetések, úszás, napozás, kirándulás. Mind-mind a boldogsághormon képzés kiváltó elemei. Boldogságérzetet vált ki az öncélú, csupán a boldogságszerzésre alapuló cselekmény is, de az igazi, az önfeledt és a testépítő munka, feladat és problémamegoldás.

Ha az élőlény ebben a tevékenységben akadályozva van, vagy monotonná válik a vele vagy általa végzett tevékenység, akkor a tudata beszűkül, a külvilággal szemben előbb érzéketlenné, majd az önmagába fordulás idejére ellenségessé válik. Ha objektív okok  meggátolják az egyént a nap mint nap való örömszerzés gyakorlásában, akkor az az egyén előbb utóbb megbetegszik.

Miért?

A válasz egyszerű. Az öröm- vagy boldogsághormon állandó hiánya a vér információs mezejében egy olyan ingerszegény állapotot hoz létre, mely az agy limbikus rendszerének megbillenéséhez majd a szervezet immunrendszerének, és végül egyes szervek, szervrendszerek, megbetegedéséhez vezet.