A terápia hívei azt mondják, a rovarok közelsége nemcsak
szokatlanul tiszta levegőt ad, de az alig 15 centire dolgozó méhek
munkálkodása révén a méhterápiás házikóban tartózkodó vendég jelentős
bioenergiával töltődik fel, amely számos betegség kezelésére jótékony
hatással lehet.
A 19., 20. század eleji klasszikusainkat olvasva többször találkozni
azzal a fordulattal, hogy, amikor valaki ebéd után felkeresi a
faluhelyen élő plébánost, lelkészt, azt a választ kapja, hogy a méhek
közt pihen. A nagy nyári forróságban ugyanis a méhek közelében igencsak
friss a levegő, a szorgos rovarok zümmögése pedig állítólag megnyugtató.
Erre épül Kárpátalján a legújabb turisztikai szolgáltatás, a
méhterápia, amelyet a Hajnal-táj mutatott be.
A vendéglátó Káli Miklós az elsők között épített ezen a vidéken
méhterápiás házikót. Annak szobája négy méter hosszú, másfél méter
széles, alatta három kaptárral, benne néhány családdal, körülbelül
kétmillió nyüzsgő méhvel, amelyeket egy erős drótháló választ el a
pihenő zónától. A módszer hívei azt mondják, a rovarok közelsége nemcsak
szokatlanul tiszta levegőt ad, de az alig 15 centire dolgozó méhek
munkálkodása révén a méhterápiás házikóban tartózkodó vendég jelentős
bioenergiával töltődik fel, amely számos betegség kezelésére jótékony
hatással lehet.
Egy kúra 5-15, legalább egy-, de inkább kétórás alkalmat jelent, a
vendég közben olvashat, pihenhet, de akár el is alhat, sőt, állítólag
ilyenkor a leghatásosabb. A gyógyterápia egyre népszerűbb a Kárpátaljára
érkező turisták körében, a legtöbben Ukrajna nagyvárosaiból érkeznek,
és hogy hatásos a kúra, azt a visszatérő vendégek nagy száma is
bizonyítja – mesélte a házigazda a Kossuth Rádió hajnali
magazinműsorában.
Forrás:http://www.hirado.hu
Kapcsolódó hírek:
Őssejt-terápia lehet a koronavírus egyik gyógymódja?
Csodaszert ajánlanak a koronavírus ellen a csodadoktorok
Orvosi zsálya: a növényi aszpirin
Kutatók állítják: nagy szerepük lehet a kecskéknek a rák gyógyításában