Az áramlatok

Mindenki tapasztalta már, hogy bizonyos feladatok elvégzése után jóleső érzés, kellemes borzongás futott át a testén: boldogságérzet öntötte el. Ez a kellemes érzés kéjérzettel töltötte fel lelkét úgy, hogy beleborzongott. Ilyenkor a szuperego (felettes én) mindig egy kis jutalmat enged meg a testnek. Kinek egy pohár sör, egy kupica pálinka, kinek egy fél órás szundikálás, kinek egy jól eső szeretkezés, stb. a jutalma. Az egész dolog lényege az, hogy az ember szeresse azt a testet, önmagát, melyben a lelke él. Építse, táplálja és jutalmazza őt. Úgy beszélj a testedhez, mint egy élőlényhez, próbáld kívülről szemlélni önmagad! A sikerélményekkel feltöltekezett, jóllakott lélek mindig egészséges testet épít. Itt érhető tetten az első kölcsönhatás.

Ha a lélek egészséges, akkor a test úgyszintén. Nem véletlen a közmondás – „Ép testben ép lélek” –

Megbetegedésekhez vezető lépcsőfokok

Szeretetlenség

A teremtő szeretetenergiából alakította teremtményeit fizikai testté, és ezt a szeretetenergiát, mint éltető erőt programozta be génjeikbe. A szeretetenergia rezgésszáma a teremtő minden teremtményében azonos rezgésszámon rezeg. Így érthető az, hogy egy kutya is megérzi és viszonozza a felé irányuló szeretetet, de egy papagáj, szobanövény vagy bútordarab is érzi és viszonozza a felé kisugárzott, vele közölt szeretetenergiát. Szeretetlen légközben elsatnyul a szobanövény, a szeretetlenségtől elpusztul a papagáj, s gubancossá válik a macska szőre... Íme az oda-visszacsatolás.

A fogantatás pillanata szeretetenergia, kéjérzet és nagyfokú boldogságtudat kisugárzás közepette történik meg. Az élet ettől az indítóenergiától indul fejlődésnek. Ha a fejlődő élet (embrió, magzat) szeretetben, szeretetteljes várakozásban fejlődik az anyaméhben, akkor egy pontos időben megszülető jól fejlett, egészséges csecsemő lát napvilágot. Ha azonban a csecsemő nem várt produktum, sőt egyik fél vagy mindkettő nem kívánja, ha a körülmények elutasítóak, szeretetlenség fogadja, akkor az a csecsemő hendikeppel jön a világra. Kisebb a súlya, esetleg gyengébb a hallása, látása, vagy ha még egyéb károsító, elpusztítására irányuló történések is fennálltak a terhesség alatt (alkohol, cigaretta, gyógyszerezés, kábítózás, magzatelhajtási kísérletek), akkor szervi, testi károsodások is megjelenhetnek.

Ez a csecsemő már hátránnyal indul az életben. Soha nem tud belőle egy egészséges testi-lelkű ember válni. Ha kisgyermek korban további szeretetlenségnek lesz kitéve, akkor csak tovább romlik egészségi állapota.

Az a kisgyermek, akit nem vesznek fel ha gügyög, ha sír, akit nem babusgatnak, szeretgetnek, nem incselkednek, azaz nem foglalkoznak vele, az ingerszegény környezetben nő fel, és a stressztűrő képessége csökken. De károsodik az immunrendszere is, hisz a limbikus rendszer egyensúlya megbillen.

Ha egy gyermek nem tud szeretetenergiákat akkumulálni magába, akkor az, felnőtt korban nem tud magából szeretetet kiárasztani, hiszen nem akkumulálódott testébe szeretetenergia.

De a szeretetadás modelljét sem sajátította el, így a lelke is sivár, szürke, a szeretet motívuma hiányzik belőle. Bár a teremtő a szeretetet a lélekbe beprogramozta, de ez a program a tudatalattiba süllyedt – objektív okból – s valamilyen gát nem engedi a tudatba feljönni, s érvényesülni. Az ilyen gyerekből lesz az önző, magába forduló, agresszív, kezelhetetlen, antiszociális lény. Hiszen a szuperegoja káros mintát jegyezett fel, és eszerint vezérli cselekedeteit. Ha a szeretetlenségben nevelt gyerek problémába ütközik, akkor azonnal agresszióval próbálja a problémát megoldani.

A szeretetlenségben élő családoknál vibrál a légkör. Előbb-utóbb frusztrálttá válnak a családtagok, s a gyűlölet, düh, harag motiválja életüket. A megbetegedés sokkal gyakoribb itt, mint a szeretetben élő családoknál. A szeretetlenségben felnövő gyerekből lesznek a rabiátus, kegyetlenkedő, családjukat rabszolgaként, munkatársaikat vazallusként kezelő személyiségek. Frusztrálságuk átterjed környezetükre is és megkeserítik azok életét. A frusztrált, önmagát nem szerető, önmagával kibékíthetetlen ellentétben álló személy előbb-utóbb megbetegszik.

Szabály:

A szeretetlenség, szeretetéhség megbetegedéshez vezet

Gyűlölet, irigység

Az irigység, az örök elégedetlenség, önzés mind-mind a betegség szülőanyja. Azok az emberek, akik nem szeretik, sőt megvetik önmagukat, testüket – amiben élnek – gonosszá, agresszívvá és gyűlölködővé válnak. Irigylik a békés derűben élő társaikat, a szerelmeseket, a boldog fiatalokat, irigylik a szomszédot, mert egy méterrel magasabb a háza, irigylik a németeket, mert gazdagabbak, mint a magyarok (rohadt svábok). Irigylik a sikerembert, mert annak jobban megy...

Ezek a típusú emberek minden bajukért másokat, a körülményeket hibáztatják, de sohasem önmagukat. Nem szeretik, sőt néha gyűlölik magukat, de sohasem okolják önmagukat balsikereikért. Másra hárítják, áthárítják a felelősséget a kudarcért. Mindent negatívan látnak. Minden történésből a rosszat emelik ki. Gyanakvóak, s ha szeretettel közelednek feléjük, akkor is a szeretet mögött hátsó szándékot sejtenek. Az ilyen emberek a szeretethiány helyébe gyűlöletet, gonoszságot, álságot akkumulálnak, belőlük süt a gyűlölet, fröcsögnek a világra...

Mivel nincs elég szeretetenergiájuk, boldogságélményük ezáltal az állandó gyanakvásban és gyűlölködésben az immunrendszerük is megrendül, s felborul a limbikus rendszer is. A szervezetben alattomosan kialakulnak a betegség hullámmintái, majd manifesztálódnak a szervek degeneratív megbetegedései.

Szabály:

Az irigység, gyűlölet, gyanakvás előbb a psziché, majd a test megbetegedéséhez vezet.

Kishitűség, gyávaság

Az ember születésekor rendelkezik a megfelelő életenergiával, mely minden kihívásnak megfelelő erőt ad az élet viszontagságainak elviseléséhez. Csecsemőkorban elsősorban saját ÉN világában él, melynek központi mozgatórugója szuperegoja mindent és mindenkit magához mér. Önbizalma töretlen. Bátorsága, magabiztossága határtalan. Ezt a született önbizalmat és bátorságot tudja megingatni a környezet rideg szeretetlensége. Az örök elutasítás, a szüntelen kudarcélmények sorozata, testi és lelki terror, szeretetlenség, – ha sokan mondogatják neki, hogy semmi sem lesz belőle, semmirekellő, buta, akkor lassan elbizonytalanodik, önbecsülését elveszti. Bizonytalanná és bátortalanná válik. Kialakul lelkében a kishitűség, mely később gyávasággal párosulva egy gyáva, sunyi alakot tenyészt ki belőle.

Ha szisztematikusan kiölik az emberből az önbecsülést, önbizalmat, s felmorzsolják benne a bátorság utolsó szikráját is, akkor abból az egyénből olyan felnőtt válik, aki nem bízik önmagában, mindig kívülről várja a megoldást a felmerülő problémákra. Tehát a problémamegoldó képessége is elvész. Ezek az emberek alkotják a vezetettek, a kiszolgáltatott emberek tömegét. Lassan az önálló gondolkodásra is lustákká válnak.Akkor, amikor egy ilyen lelkileg megalázott, önbecsülésétől megfosztott egyén hirtelen felszabadul a lelki terror, gyámság alól, akkor hirtelen nem tud mit kezdeni a rátörő szabadsággal, s komoly lelki zavar, zavartság lép fel nála. Ez pszichiátriai zavarokat is okozhat.

Sok ilyen esettel találkoztam praxisom során. A legegyszerűbb esetek, amikor egy évtizeden át megalázott, leigázott asszony hirtelen szabaddá válik, mert vagy elhagyja az ura, vagy megözvegyül, vagy elválik. Pár hét alatt kitör rajta a pánik, s valósággal belebetegszik a szabadságba. Megszűnik a napi szolgálat, nincs kinek a parancsaira cselekedni, s ez elbizonytalanítja. Kishitűsége eluralkodik rajta, s depresszióba zuhan, vagy pánikbetegséget kap. Ezek azok, akik a legrövidebb időn belül férjhez mennek, mert nem tudnak elnyomás, szolgaság nélkül élni. Úgy mondják: szolgalelkek.

Szabály:

Az egyéniség nem tűri a lélek rabságát, s belehal a szolgaságba. Ezzel szemben a szolgalélek nem tud élni a szabadsággal, és újabb rabságba, szolgaságba menekül.

Az emberi jellem kialakulását sok minden meghatározza és befolyásolja. Azt, hogy valaki mennyire tud élni a helyzeti előnyként génjeibe programozott egyéniség, adottság és az ezeket összegző karakter, indítási sebességével, mindig meghatározzák és behatárolják a korlátként viselkedő környezeti hatások. Szűkebb és tágabb környezetünk, szociális és gazdasági paramétereink, még az adott földrajzi hely is sokat számít a génjeinkben plántált karakter alakulásával. Ideális környezet hagyja a karaktert, sőt segíti a teljes genetikai program kibontakozásában. Rossz, ellenséges, negatív környezet elnyomja a karaktert, s eltorzítja a jellemet.

Éppen ezért lényeges az érzelem dominanciája az ember egész életében, tetteink felett a fő ellenőrzést mindig az érzelmi áramlat gyakorolja. Érzelmeinket alárendelve cselekszünk, s az észérvek is tudat alatt az érzelmeknek vannak alárendelve. Érzelmek nélkül nincs minőségi élet, csak szürke vegetálás létezik.

A karakter

Az önbecsülés összefüggései.

Az emberi karakter kialakulásában legfőbb szerepet játszó tényezők az akarat, érzelem és értelem. Ez a három összetevő egy háromszöget képez egymással, mely oda-visszacsatolásként működik.