Pár nappal ezelőtt egy, a kínai orvoslást kevéssé ismerő magyar barátommal beszélgettem, megkérdeztem, mi a laikus benyomása a kínai orvoslásról? Azt válaszolta: “nagyon misztikus!” Azokat a hosszú, vékony, félelmetes acéltűket beledöfködik az emberbe, majd amikor kihúzzák, egyszerre megszűnnek a fájdalmak és enyhülnek a tünetek. Szerinte a kínai orvoslás nehezen elsajátítható, kiismerhetetlen misztérium.

Elárultam neki, hogy a kínai orvoslás márpedig nem olyan nagy ördöngösség, gyakorlatiasan használható a mindennapokban, a nagy egésztől halad a kis részletek felé, a HKO kezelési eljárásai magukon hordozzák a kínai filozófia jellegzetességeit.

Példának okáért vegyük a fésülködést, ez is egy könnyen elvégezhető, egészségmegörző-betegségmegelőző módszer.

Az ősi Kínában mindennap fésülködtek az emberek, természetesen nem akárhogyan, hanem a meridiánok haladási irányát követve. A fejünkön több tucat akupunktúrás pont található, csak a halántékunkon az epe meridián több mint húsz pontja helyezkedik el. Nincs szükség arra, hogy ismerjük a pontos helyüket, nevüket vagy hatásukat, mindössze annyi kell, hogy a lelkiismeretes fésülködés közben legyünk figyelemmel, a fejbőrünkön hol érzünk fájdalmat. Ha fájdalmat észlelünk, ott bizony vér-qi elakadás van.

Az ilyen helyeket nyugodtan masszírozzuk át az ujjbegyeinkkel. Amikor a finom dörzsölés hatására elmúlik a fájdalom, az azt jelenti, hogy a qi-vér ismét szabadon áramlik. Ha a művelet közben a bőr alatt apró csomókat vagy homokszemcseszerű képződményeket észlelünk, azokat mindenképpen masszírozzuk el jó alaposan.

A kínaiak nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a fésű természetes anyagból készüljön, általában 100%-ig fából, egzotikus fafajokat használnak, de bivalyszarvból is készítenek fésűt. Mégis a legjobb fésű “alapanyag” a saját ujjaink, reszeljük le alaposan a körmeinket és kész is a hús-vér “érző fésűnk”. Fésülködéskor a meridiánok mentén haladjunk, előről hátrafelé.

Mennyi a napi ideális időtartam? A legjobb, ha mindennap tudjuk tartani a “száz végighúzást”. Ha valaki időmilliomos és azt kérdezné, nekem napi 3000 is belefér, nem teszek kárt a fejemben? Természetesen nem! Nem kell félni a fésülködéstől, minél több, annál jobb. A HKO azt mondja, a fej (azon belül is a koronacsakrának megfelelő “baihui” pont) az “összes yang meridián találkozási pontja”, a test vérkészletének 70%-a a fejet látja el vérrel, az egész qi-vér keringési rendszer folyamatosan a fejtető felé áramlik. Ha a fejen “dugulás” keletkezik az nemcsak, hogy hajhulláshoz, fejfájáshoz, álmatlansághoz stb. vezethet, de olyan életveszélyes akut betegségek kialakulásához is hozzájárul, mint a szívkoszorúér és az agyi trombózis. Hát nem zseniális, hogy napi pár perc fésülködéssel megtornáztathatjuk, felfrissíthetjük a fejünket és még ezektől a félelmetes nyavalyáktól sem kell tartanunk?

Lehet, hogy valakiben felmerülnek kételyek, mondván “én nem merek fésülködni, mert eleve nincs sok hajam, ráadásul állandóan hullik”. A helyzet az, hogy pont ezeknek az embereknek lenne a legnagyobb szükségük a fésülködésre, mivel azok a hajszálak, amelyek már attól kihullanak, hogy csak végighúzzuk az ujjbegyeinket a fejünkön, mind gyengék vagy halottak és már csak a “szentlélek tartja” őket a fejbőr tetején… Sokszor végig se kell simítsuk a fejünket, reggeli felkeléskor azt vesszük észre, hogy a párna tele van hajjal.

Az ilyen esetekben akkor már többet ér, ha elébe megyünk a problémának és ezeket kifésüljük, a megmaradt hajszálakról pedig elmondhatjuk, hogy ők a “fejbőrünk krémje”. Olyan ez mint a gyomlálás: a fonnyadó, elszáradt hajtásokat kigyomláljuk, hogy ne vegyék el a tápanyagot az életerős zöld hajtásoktól.

Vannak, akik azért nem mernek fésülködni, mert korpás a hajuk, minden fésülködés után úgy néznek ki, mintha “hóviharba kerültek volna”, látszólag a korpa egyre csak szaporodik.

Ha képesek vagyunk tartani a napi 300-at, egy hét után azt vehetjük észre, hogy már “nem szálldosnak a hópelyhek”. Ha fésűnek az ujjunkat használjuk és a művelet után zsíros marad a kezünk, a kínai orvoslás ezt úgy nevezi, hogy “bent rekedt nedvességgel és nyákkal” küszködünk. Fésülködjünk csak tovább, ezek a tünetek, mint a korpa, maguktól meg fognak szűnni.

A HKO szerint a haj minősége és fénye a májunk és a vesénk állapotától függ. Egy másik kínai orvosi axióma, hogy “minden belső megbetegedésnek van külső megjelenési formája”, mert a belső és a külső folytonos összeköttetésben van egymással. Mi köti össze a vesét és a májat? Nem más mint a fejünk, a rendszeres fésülködéssel, a májunk és vesénk közti átjárót is megnyitjuk. Nincs olyan, hogy valaki dús, csillogó hajkoronát hord, de a mája és a veséje ramaty állapotban van. Természetesen olyan viszont létezik, hogy a máj és a vese állapotának javulásával a hajunk is fokozatosan “kivirul”. Tehát fésülködéssel kezelhetjük a hajhullást, az őszülést és a fénytelen hajat, mert ez mind máj-vese gyengeségre utal.

A rendszeres fésülködés még a megfázás ellen is segít, mivel a homlokunktól hátrafelé halad a húgyhólyag meridián, amelynek elsődleges szerepe a hideg-szél ártóval való megbirkózás. Sőt a fésülködés még az öregkori szenilitás ellen is hatásos…

Szóval ne fitymáljuk le a fésülködést, ezt a mindennapi “felesleges cicomát”, mivel segít átjárhatóvá tenni a meridiánjainkat, megelőzni és kezelni számos betegséget.

A kínai orvoslás is úgy véli, hogy az “ördög a részletekben lakozik” :)

A csikung gyakorlatokban van egy kifejezetten a hajhagymákat erősítő gyakorlat.

Cikk forrása: http://akupunktura-prof.hu/hu/a-kinai-egeszsegmegorzes-fegyvere-a-fesu/